A bejelentésben Biden kiemelte a nemek közötti egyenlőség terén elért eredményeit, többek között a Fehér Ház Nemek Közötti Politikai Tanácsának létrehozását, a nők elleni erőszakról szóló törvény újbóli engedélyezését, az amerikai mentőtervben a gyermekgondozás finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Nemek Közötti Egyenlőség és Esélyegyenlőség Akcióalap létrehozását.
Biden nem részletezte, hogy pontosan mire megy el a pénz, de mivel a „külföldi segítségnyújtási programok” igen tág fogalom, ilyenkor gyakran pazarlás lesz a vége – állítja a RealClearPolicy.
Tavaly nyáron az OpenTheBooks.com közzétett egy jelentést, mely szerint az amerikai adófizetők már most is évente körülbelül 50 milliárd dollárt fizetnek külföldi segélyekre –
ez az összeg több, mint 48 állam kormányának folyósított szövetségi pénz.
A nemek közötti egyenlőséget elősegítő pénzügyi támogatás nagy része valószínűleg a külföldi országokban működő missziókhoz és nagykövetségekhez kerül, melyek szinte szabadon dönthetnek majd arról, hogy mely programokat támogatják a kapott összeggel. Tehát a minimális felügyelet és a decentralizált programok miatt
nem lehet biztosra tudni, hogy ezek a pénzek hová kerülnek.
A költségvetési kérelmet hamarosan elküldik a Kongresszusnak, amely majd végső soron dönt a finanszírozás jóváhagyásáról – valószínű, hogy a nemek közötti egyenlőségre szánt 2,6 milliárd dollár a külföldi segítségnyújtási programok számára bekerül a végleges törvényjavaslatba.
Biden csak úgy szórja a pénzt, hogy nem fogy ki belőle?
Felmerülhet bennünk a kérdés: ha Biden a koronaválságot is ingyenpénzzel kezelte, de külföldre is bőven jut belőle, akkor hogyan szeretné megoldani az esetleges pénzügyi problémákat?
A válasz egyszerű: az adók emelésével.
Amerikai lapértesülések szerint milliárdosokra kivetendő minimumadóra nyújt be javaslatot a Kongresszusnak a Fehér Ház a 2023-as költségvetési tervezete keretében, Biden elnök belpolitikai programjának finanszírozása és a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
Ez azt jelentené, hogy
a 100 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező amerikai háztartások legalább 20 százalékos adót fizetnének
a jövedelmük, valamint likvid befektetési eszközeik – például részvények és kötvények – nem realizált értéknövekedése után. A Fehér Ház szerint a törvény hatályba lépése esetén az adó a következő tíz évben nagyjából 360 milliárd dollár új bevételt hozna. Maga a 2023-as költségvetési javaslat pedig a Fehér Ház dokumentuma szerint a következő egy évtizedben több mint ezer milliárd dollárral csökkenti a szövetségi hiányt.